.jpg){kind=logo}
Idén is folytatjuk a már nem használt mobiltelefonok gyűjtését október 20-ig, valamint továbbra is hozhatja mindenki a lemerült elemeket az egész év folyamán.
Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?
A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.
A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein történik.
Számok:
2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre. 1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében. Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz. Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát.
Ha azonban a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosításra kerülnek, akkor ezen ércek bányászata csökkenni fog.
Hogy folyik a bányászat, milyen konfliktusokat okoz a térségben?
A kongói bányászat biztonsági feltételeiről jobb nem is beszélni. A gyermekmunka mindennapos, azonban mindennek tetejében a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt.
Ezek mind külszíni bányák, amiket erdőírtással kezdenek egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. Az apró járatokba a gyerekek könnyedén beférnek.
A munkáért a bányászok, ha szerencsések, napi 1-2 dollárt kapnak. A szerencsétlenebbek feleségét és lányait fogolyként tartják, vagyis az ő életükért cserébe bányásznak a férfiak. A bányászat sokszor szinte kizárólagos bevételi forrás a kongói férfiak számára – a földjeiket a lázadó katonai szervezetek magukévá teszik, így szó szerint elvéve a mindennapi betevőjüket.
Forrás: The Mobile Economy Report 2018, GSM Association
Csatlakozzatok a programhoz és tegyük együtt jobbá a világot!